Belépés



Címlap Felszámolási eljárás

Felszámolási eljárás

 

 

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése kapcsán a hitelezői igényeket törvényben meghatározottak szerint elégíti ki.

 

1. A felszámolási eljárás megindítása

2. A fizetésképtelenség vizsgálata

3. A felszámolás elrendelése

4. Felszámoló

5. Cégközlönyben való közzététel, értesítések

6. Hitelezői igények bejelentése, nyilvántartásba vétele

7. A vezető tisztségviselő feladatai

8. A felszámoló eljárása

9. Zárómérleg, vagyonfelosztás, kielégítési sorrend

10. Felszámolás befejezése

11. Egyszerűsített felszámolás

A felszámolási eljárás megindítása

Az adós fizetésképtelensége esetén felszámolási eljárást kezdeményezhet

- maga az adós,

- a hitelező,

- a végelszámoló, illetve

- a cégbíróság.

 

Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, ehhez a legfőbb szerv előzetes jóváhagyására van szükség. A kérelemhez mellékelni kell:

- a legfőbb szerv jóváhagyásáról szóló okiratot,

- három hónapnál nem régebbi mérleget,

- az adós adószámát,

- hitelezők névsorát, hitelek összegét és a lejárat időpontját,

- a 15 000 Ft-os közzétételi költségtérítés befizetésének igazolását.

 

A kérelemben be kell jelenteni az adós számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni.

Ha az eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.

Ha a felszámolási eljárást az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérte, a bíróság köteles az előterjesztett kérelmet megvizsgálni. Ennek eredményeképp a fentiek szerinti mellékletek hiányában hiánypótlást írhat elő, a törvényben meghatározott esetekben dönthet a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, vagy elutasítás hiányában megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és érdemi vizsgálat nélküli elutasításra nem került sor, a bíróság a kérelem benyújtásáról - annak egy példánya megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. Az adós az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Elismerés esetén nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

 

A fizetésképtelenség vizsgálata

A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ennek keretében az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet.

A fizetésképtelenség megállapítására akkor kerülhet, ha az adós

- a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy

- a vele szemben lefolytatott (végrehajtható határozaton alapuló) végrehajtás eredménytelen volt, vagy

- a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

 

A Legfelsőbb Bíróság 2/1999. polgári jogegységi határozata értelmében a jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, lejárt, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelező az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. Az egységes bírói gyakorlat a végrehajtás eredménytelenségének vizsgálata körében megelégszik az azonnali beszedési megbízás sikertelenségének igazolásával.

Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni. A végelszámoló által előterjesztett kérelem esetén a bíróság a kérelemben foglaltak fennállását vizsgálja.

Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. (Nem tekinthető az adós fizetésképtelennek, ha a hitelező bíróság által el nem bírált követelését vitatja.)

 

A felszámolás elrendelése

A bíróság végzéssel rendeli el a felszámolást, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. (A felszámolást elrendeléséről az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül kell dönteni.) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót is. A felszámolás kezdő időpontja az elrendelésről szóló végzés jogerőre emelkedésének napja, a hitelezői igények bejelentése tekintetében azonban a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja minősül kezdő időpontnak.

A felszámolás megindulásával (azaz a felszámolás kezdő időpontjában)

- megszűnnek a tulajdonosnak az adós gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai,

- a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet,

- az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni,

- az adós valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik,

az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni,

- az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik,

- a felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nem peres eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak azzal, hogy a pénzkövetelés érvényesítése céljából indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a bejelentési kötelezettsége teljesítése alól,

- az adós ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - az adóssal szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt,

- az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik,

- ha az adós valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtott, a felszámolás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni,

- ha a végelszámolás megindulását követően felszámolási eljárást kezdeményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében a bíróság a cégbíróságot értesíti.

 

A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre.Felszámolási eljárás alatt a nem pénzkövetelésre irányuló munkajogi igények tekintetében továbbra is a munkaügyi bíróságnak van hatásköre.

 

Felszámoló

A felszámolóként kijelölhetők körét a kormány rendelettel állapítja meg [167/1993. (XI. 30.) Korm rendelet]. Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója. Felszámoló az a gazdasági társaság lehet, amely a felszámolók névjegyzékében szerepel, illetve felszámolóként a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő is kijelölhető. A felszámolók névjegyzékébe - nyilvános pályázat alapján - felvehető az a korlátolt felelősségű társaság, illetve az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely

- legalább 50 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, vagy

- a felszámolói tevékenységéből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére legalább 50 millió forint értékben biztosítási vagy bankgarancia szerződést köt.

 

A fenti feltételeknek úgy is eleget lehet tenni, hogy a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének és a biztosítási vagy bankgarancia-szerződés értékének együttes összege legalább 50 millió forint, azzal, hogy a jegyzett tőke nem lehet kevesebb 10 millió forintnál.

A névjegyzékbe való felvételnek további feltételei, hogy

- a gazdasági társaságnak ne legyen lejárt köztartozása, vagy köztartozását folyamatosan az előre meghatározott törlesztőrészlettel teljesítse, és

- a gazdasági társaság legalább kettő-kettő büntetlen előéletű közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztasson, akik közül legalább egy-egy főnek a társasággal munkaviszonyban kell állnia.

 

A névjegyzékbe történő felvétel iránti nyilvános pályázatot a Pénzügyminisztérium írja ki a bíróságok jelzése alapján szükséges időpontban. A felszámolói névjegyzéket a Pénzügyminisztérium vezeti. A felszámolóként kijelölt gazdasági társaság a felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. A felszámolóval kapcsolatos kizáró okokat a felszámolóbiztosra is megfelelően alkalmazni kell. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak.

Fontos szabály, hogy a felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság azonban a kijelölt felszámolót hivatalból felmenti, ha a kijelölést követően megállapítja, hogy

- a felszámolóval, illetve a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, vagy

- a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve

- a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, vagy

- a természetes személy felszámoló munkáját egészségi ok miatt nem tudja elvégezni.

 

A felszámoló felmentését vonja maga után az is, ha a bíróság az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. A felmentésről szóló határozat ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el. A végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg a bíróság új felszámolót jelöl ki. A kijelölt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló csak az őt kirendelő bíróság előzetes engedélyével vehet igénybe teljesítési segédet, kivéve, ha a teljesítési segéd feladatának ellátásához különleges szakértelem szükséges.

 

Cégközlönyben való közzététel, értesítések

Ha a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a Cégközlönyben való közzétételét.

A közzététel tartalmazza:

- a bíróság nevét és az ügy számát, az adósnak a nevét, székhelyét, adószámát,

- ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát, a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját,

- azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napját),

- a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be,

- a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét, a hitelezők regisztrációs díjának befizetésére szolgáló elkülönített számla számát,

- ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét),

- az egyéb lényeges körülményeket.

 

A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti:

- azt a cégbíróságot, ahol az adóst a cégjegyzékbe bejegyezték,

- az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét,

- a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet,

- az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőséget,

- a bíróság Gazdasági Hivatalát,

- az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,

- az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet,

- a területileg illetékes földhivatalt.

 

A hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolás iránti kérelem bírósági beérkezését megelőző egy éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya

- az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás; vagy

- a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet;

 

egyéb, a hitelező vagy a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet. Ha a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezők száma az 500-at meghaladja, és a törvény rendelkezései szerint a bíróság határozatát valamennyi hitelező részére kézbesíteni kell, a kézbesítés kifüggesztés útján történik. A végzést és annak mellékleteit a felszámolást elrendelő bíróságon, továbbá valamennyi megyei (fővárosi) bíróságon ki kell függeszteni. A végzést a kifüggesztéstől számított 30. napon kell kézbesítettnek tekinteni. A kifüggesztéssel egyidejűleg kell megküldeni a többi megyei (fővárosi) bíróságnak is a végzést, amelyet az köteles a kézhezvételt követően haladéktalanul kifüggeszteni. A bíróság végzésének tartalmaznia kell azt is, hogy a bíróság mely napot tekinti a kézbesítés napjának és a fellebbezési határidő utolsó napjának. A végzésben tájékoztatást kell adni a hitelezők részére az észrevételezési jogukról is.

A bíróság a Cégközlönyben és legalább egy országos napilapban közleményt tesz közzé, melyben felhívja a hitelezők figyelmét arra, hogy hol tekinthetik meg a bíróság végzését. A végzés ellen benyújtott fellebbezést a bíróság a fellebbezési határidő lejártát követő 15 nap elteltével terjesztheti csak fel a másodfokú bíróságra. Ezen időtartam alatt a nem fellebbező hitelezők a fellebbezést a bíróságnál megtekinthetik, és arra észrevételeket tehetnek.

 

Hitelezői igények bejelentése, nyilvántartásba vétele

A hitelezők a felszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 40 napon belül kötelesek az adóssal szembeni követeléseiket a felszámolónak bejelenteni. A felszámolás alatt keletkezett, felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni. A felszámoló ezeket a követeléseket is az előzőek szerinti hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények kielégítésére az alábbiakban ismertetett szabályok irányadók. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a törvényben rögzített sorrend szerinti tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Az igénybejelentésre nyitva álló egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések, a felszámolási költségek, valamint a tartási, életjáradéki, kártérítési járadékok kivételével a követelések nyilvántartásba vételének az a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni. A csődtörvény rendelkezései szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételének tartalmaznia kell - egyebek között - a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be, valamint a regisztrációs díj befizetésére szolgáló számla számát is. A törvény a regisztrációs díj befizetésére azonban határidőt nem állapít meg, csupán azt, hogy annak befizetése és a befizetés igazolása a nyilvántartásba vételnek a feltétele. Az a körülmény, hogy a hitelező a regisztrációs díjat a hitelezői igény bejelentésével egyidejűleg nem fizette be, illetve a befizetést a felszámolóhoz nem igazolta, az egyébként határidőben bejelentett hitelezői igényét határidőn túlivá nem teszi. Ez esetben a hitelezőnek a követelés felszámoló általi felülvizsgálata előtt még lehetősége van a felszámoló felhívására a regisztrációs díjat befizetni, a felszámoló pedig köteles azt felülvizsgálni. A regisztrációs díj befizetésével az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelést érvényesítő személy hitelezőnek minősül. Rámutat arra, hogy a regisztrációsdíj-fizetési kötelezettség célja, hogy abból megfelelő fedezet képződjön a felszámolót megillető díj kifizetésére arra az esetre is, ha arra az adós vagyona nem nyújt fedezetet. A díj befizetése egyben a felszámolási eljárásban a hitelezői igény érvényesítésének feltétele is, amelyre a törvény külön határidőt nem tartalmaz, és a késedelmes befizetéshez jogkövetkezményt nem fűz. Ezért a befizetés olyan pótolható hiánynak tekintendő, amely hiánypótlás megtörténte esetén az egyébként határidőben bejelentett hitelezői igény nem sorolható be határidőn túliként.

A felszámoló a bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit a közbenső mérlegbe építeni. Ha a felszámoló a vitatható igényt a felszámolást elrendelő bíróságnak nem továbbítja, eljárásával szemben a hitelező kifogást terjeszthet elő.

Ha a jogosult a követelését határidőn belül bejelenti, de a regisztrációs díjat nem kívánja befizetni (mert pl. úgy gondolja, hogy a követelése kielégítésére nem lesz elegendő fedezet), de a bejelentett követelést a felszámoló elismeri, kérheti, hogy a felszámoló az elismert követelésről mint behajthatatlan követelésről haladéktalanul adjon nyilatkozatot, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték.

A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni. Eltekinthet a hitelezői választmány összehívásától, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidőktől eltérhet. A felszámoló a hitelezői választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a felszámolási költségek alakulásáról.

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. Az egyezség jóváhagyása bírósági hatáskörbe tartozik.

 

A vezető tisztségviselő feladatai

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:

- a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.

- a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni,

- a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,

- a felszámolónak tájékoztatást adni minden az egy éven belüli ingyenes jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról,

- a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni,

- a felszámolás elrendeléséről a tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék jellegű követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni.

 

A vezető tisztségviselő fenti kötelezettségeinek a titokvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni. A fenti kötelezettségek elmulasztása, valótlan adatok közlése esetén a bíróság az adós szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemének 50%-ig vagy - ha a jövedelem nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő pénzbírsággalsújthatja a vezető tisztségviselőt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői minősége megszűnt. Ezenfelül a bíróság kötelezheti arra is, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a fenti feladatok szakértői elvégzésével merültek fel.

 

A felszámoló eljárása

A felszámoló kötelezettsége, hogy felmérje az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, ennek körében egyebek mellett:

- Nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít. Az ütemtervet a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre - be kell mutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet.

- A bejelentett hitelezői igényeket nyilvántartásba veszi. A vitatott igényeket a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi.

- Az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A kedvezőbb értékesítés érdekében a felszámolónak lehetősége van arr is, hogy a hitelezők egyetértésével korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként (apportként) szolgáltassa.

- Köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.

- A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás, illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak történő bejelentéssel érvényesíthető. Az előző rendelkezés értelmében azok a szerződések is felmondhatók, amelyek tekintetében eredetileg a felmondás jogát érvényesen kizárták.

- A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.

- A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező.

 

A szerződések megszüntetésével kapcsolatos megkötések:

- nem gyakorolható az azonnali hatályú felmondás, illetőleg az elállás joga a természetes személyek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - lakásbérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval kötött tanulószerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. Ezekben az esetekben kivételesen rendes felmondásnak van helye.

- tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg.

 

A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron pályázat vagy árverés keretében. Fontos szabály, hogy a pályázattól, illetve az árverési értékesítéstől csak akkor lehet eltekinteni, ha

- hitelezők választmányt alakítottak, és a választmány ehhez hozzájárul, vagy

- a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy

- a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft.

 

Ezekben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. Az értékesítést főszabályként afelszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni. Az értékesítésen nem vehet részt, tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet:

- a felszámoló,

- a vagyonfelügyelő, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője), illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója.

 

A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé. A beérkezett ajánlatokat közjegyző jelenlétében kell felbontani. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak. A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni. A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell.

Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki. Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzé kell tenni. Az árverést közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek másolatot kell adni. Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja. Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előlegét elveszti. Az ingatlan árverésen történő értékesítése - ha a csődtörvény másként nem rendelkezik - nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében.

Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során a törvényben foglalt - az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a felszámoló bíróságnál keresettel megtámadhatja. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult a fenti jogvesztő határidő alatt keresetével ugyancsak bírósághoz fordulhat. Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget készíthet. A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja vagy elutasítja. A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről - az összegek pontos feltüntetésével - a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni.

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a legfőbb szerv képviselője nyújthat be. A bíróság a kifogás felől soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. Ha a kifogás megalapozott, a bíróság a felszámoló sérelmezett intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben pedig a kifogást elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet. Ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki, és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti.

 

Zárómérleg, vagyonfelosztás, kielégítési sorrend

A felszámoló a felszámolás befejezésekor zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére.

A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa a engedményezés folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig - a törvényes kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja.

A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

- a) a felszámolás költségei,

- b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított követelések

- c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,

- d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,

- e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,

- f) egyéb követelések,

- g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.

 

Felszámolási költségeknek tekintendő:

- az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is),

- a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve egyebek mellett az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat,

- a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek,

- az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás,

- a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek,

" az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek,

- a felszámoló díja, amely tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben felmerült kiadásokat.

 

Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal, óvadékkal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség és a biztosított hitelezők kielégítését követően először a c), majd d) pont szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni. Ha az e)-g) pontban szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

Ha az e) pontba tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási tartozásokat kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában.

A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat a járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni.

A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni.

A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a, de legalább 100 000 Ft. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 Ft. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének 5%-a, de legalább 100 000 forint. Az e bekezdésben meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

 

Felszámolás befejezése

A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz:

- a költségek viseléséről,

- a felszámoló díjazásáról,

- a hitelezők követelésének kielégítéséről,

- a bankszámlák megszüntetéséről,

- a felszámolónak a szükséges intézkedések megtételére kötelezéséről,

- a felszámolás befejezéséről,

- az adós megszüntetéséről.

 

Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről.

A bíróság elrendeli a felszámolás befejezéséről szóló jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi:

- az adós cégjegyzéket vezető cégbíróságának,

- az illetékes adó- és vámhatóságnak, illetékhivatalnak, nyugdíj-biztosítási önkormányzatnak és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervének,

- a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervezetnek,

- az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőségnek,

- a bíróság gazdasági hivatalának,

- az adós székhelye szerint illetékes levéltárnak,

- az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetnek,

- a területileg illetékes földhivatalnak.

 

Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani. Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - a járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát, vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek. A közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a társasági törvény szabályai szerint felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel.

Többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tag (részvényes) korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.

 

Egyszerűsített felszámolás

Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását a csődtörvényben rögzített kielégítési sorrend szerint, valamint az adós megszüntetését.

A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és megküldi:

- a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak,

- az illetékes adó- és vámhatóságnak, illetékhivatalnak, valamint a nyugdíj-biztosítási önkormányzatnak és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervnek,

- a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervnek,

- az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőségnek,

- a bíróság Gazdasági Hivatalának,

- az adós székhelye szerint illetékes levéltárnak,

- az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetnek,

- a területileg illetékes földhivatalnak.

 

Az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak.